Simple vásárlói tájékoztató







Ghosting

itt vagy: Eropolis > Belváros > Blog > pandora > 46


Ha elfelejtetted a jelszavad...
Ha még nem vagy tag...

Írd meg az életed, írd meg a mai napod! Volt ma szex? Jó volt? Mi volt a jó benne és mi hiányzott? Mi húzott fel a legjobban ma? S minek örültél? Mi volt a legérdekesebb ma Eropolisban? Hát a külvilágban mi történt? Inkább a főnököddel vagy inkább a szomszédoddal feküdnél le? Vagy egyikkel sem?
Ha te is szeretnél blogot, örömpolgárnak kell lenned!


pandora blogja


Krampuszok
Még az elején, a kezdeti szárnypróbálkozások alatt itt, egy éjjel privire hívott valaki. Pimasz volt, érdeklődő, kritikus, és lendületes. 12 órán át cseteltünk. Aztán heteken át minden nap... Még nem jött el a találkozás ideje, de a mindennapi hosszú beszélgetésekkel próbált visszatartani másoktól... Egyszer azt mondta:

- Összekoszolnak a krampuszok.

Rég nevettem akkorát! :D Krampusz alatt mindenkit értett, aki nem ő.
Soha még ilyen érdekes embert nem ismertem...hosszú és bonyolult, se-veled-se-nélküled történet lett, utazás egy hullámvasúton. Amióta itt vagyok, párszor megfordult velem a világ. 
Már nincs itt, de visszavonhatatlanul elindított egy úton, ahol megismerkedhetek egy bővebb önmagammal.

Történetek és gondolatok rólam, néha róla, néha a krampuszokról, néha meg bármi másról. ;)
« előző bejegyzés^ összes bejegyzés ^következő bejegyzés »

Ghosting
#46 (2018-05-06 12:00:52)

A közhelyekig kivesézték már a témát sokan (főleg azok, akik az elszenvedői voltak), de én most a másik oldalról közelítem meg a kérdést.

Először is tisztázzuk a fogalmat. Ghostingnak azt nevezem, amikor egy kialakuló kapcsolatban az egyik fél (látszólag) minden ok nélkül egyszercsak köddé válik, nem ír több levelet, nem veszi fel a telefont, törli magát az adott kapcsolattartó felületről (vagy csak simán nem reagál), szóval nem elérhető többé.
(Nem ide tartozik az, amikor egy megbeszélt randira nem megy el valaki, és a másik ott ácsorog a megbeszélt időben. Az más dolog, és más lapra is tartozik.)

Már az "elszenvedő" kifejezés is megérdemelne néhány szót, mert ugye azt nevezzük elszenvedő félnek, akinek felszívódott a partnere. Ez a látszat, ez a felszín, és a mai világban ennyi bőven elegendő is az azonnali ítélkezéshez. Nincs idő, mód, lehetőség, és igény sem végiggondolni egy-egy történetet több oldalról. Aki sikítozik, az biztosan áldozat, a másik fél nézőpontját pedig nem ismerjük.

Illetve...de. :pirul: Egy férfi barátommal el szoktunk sztorizni, éppen melyikünk mit bénázik partnerkeresés gyanánt. Gyakran meséli, hogy ezzel vagy azzal egész nap csetelt, a lány megadta a számát, beszéltek, meg levelezés, meg minden, néha már randi is, néha már szex is, és tök lelkes...majd mikor pár nap múlva megkérdezem, na mi van, hogy alakult...háááát, izé, lusta vagyok írni neki, tudom, genyó vagyok, de annyira nem volt kedvem... :( És a csaj jól néz ki, a haverom is jól néz ki, és nem link, nem kamus, nem gazember...egy tök normális férfi, akit évek óta ismerek, és tuti hogy IQ, EQ is rendben van nála. És én is el szoktam neki mesélni, és még lelkes vagyok, igen...aztán valahogy néha hasonlóan beüt a nihil. És nem akarom, nem is tudom megindokolni, ahogy ő sem.
Megállapítottuk, hogy - dacára annak hogy mindketten létezünk :) - néha bizony mi is szellemmé válunk. Ezen felbuzdulva másokat is megkérdeztem, olyanokat, akik léteznek, régóta ismerem és jó embernek tartom őket. És bizony...rengeteg alkalmi Casper van. :napersze: 

Álljunk meg egy pillanatra. A ghosting jellemző arra a kapcsolatra, ahol a felek a kispiripócsi tavaszváró vásárban ismerkedtek meg az óriáskerék alatt vagy az egyetemi gólyatáborban? Nem! Főleg egy területen jellemző: az internetes társkeresésben. Elég furcsa, hogy két emberi faj létezik, az egyik a felelősségvállaló, őszinte, nyílt, a másik a sunyi lelépős gazember. Ami persze lehetetlen, szóval keressük meg a körülmények különbözőségét, amiért ugyanaz az ember kétféleképpen viselkedik.

Ha körbejárjuk a hagyományos ismerkedés körülményeit, ennek során eleve azok keltik fel az ember érdeklődését, akikhez vonzódunk. Legyen az külső, viselkedés, bármi, amihez megmagyarázhatatlan alapon, de eleve fizikailag vonzódunk. Ha nem így lenne, nem vesszük észre "olyan" szemmel. Nézzünk egy adott pillanatot a világban. A néhány, vonzerővel bíró emberen kívül mászkál a környezetünkben néhány kimondottan taszító, ellenszenves ember, és rajtuk kívül egy rakás olyan ember, aki erotikus szempontból totálisan semleges számunkra. Belőlük van a legtöbb, ők a tömeg, akik egybefolynak, nem emlékszünk rájuk, személy szerinti bontásban nem is észleljük őket.

A netes ismerkedés "helyszínén" miért lenne ez másképpen? Van néhány vonzó, néhány taszító, akik kiemelkednek a tömegből, és rengeteg közömbös. Mivel az eszközeink korlátozottak, nem mindig észleljük azonnal, hogy valaki melyik csoportba tartozik. Illetve, gyakori a vakvezetés, amikor úgy közelítünk valaki felé, hogy fogalmunk sincs melyik csoportba tartozik. Vagy az eredményre (legyen az alkalmi szex vagy akár társtalálás, mindegy) való vágyakozás miatt belemerítünk a közömbösbe is, azt remélve, hogy majd valamennyire alkalmas lesz a feladatra. :) Pedig nem. A közömbös közömbös is marad, mi pedig motiválatlanok. Még akkor is, ha egyébként paramétereiben hozza az elvárásokat. De nem emelkedik ki a tömegből, az utcán elmennénk mellette, és abban a bizonyos kispiripócsi tavaszváró vásárban sem akadna fenn rajta a szemünk. Mert nem vonz, nem vesszük észre. Nincs meg a kémia.

Az utcán a tömegből valakivel véletlenül összekoccan a vállunk. Mennyi az esélye annak, hogy mindkettőjük vonzástartományába tartozik a másik? Nagyon kicsi. Odafordulunk, talán beszélünk is néhány szót, de senki nem várja el, hogy megindokoljuk, miért nem borulunk a nyakába. :) Akkor ez a neten miért kellene hogy másképpen legyen? Miért akarunk minden kudarcért felelőst keresni? Szerintem a legjobb legyinteni és tovább menni, mintha meg sem történt volna, és nem tulajdonítani a dolognak jelentőséget.

És hogy bonyolultabb legyen, emberek vagyunk, és az erotikán kívül is vannak érzéseink, érdeklődésünk. Néha bizony előfordul olyan, hogy Huffnágel Pisti bukkan fel a ködből. Vagyis az, aki tökéletes lehetNE, HA képesek lennénk hozzá vonzódni. De az nem megy parancsra. :( És elkezd szembemenni egymással az agyunk és a szívünk. Vagy a szívünk és a nemi szerveink. :vigyor: Kitör a káosz. Merthogy pont ilyet kerestünk, de... valami nem műxik mégsem. Csak azt érezzük, hogy halogatjuk a találkozót, minden más baromi fontos, még a szomszéd kutyáját is segítünk megfürdetni amiért ma sem érünk rá... A miértre pedig nincs válasz. Ugyanakkor van néhány, (vagy rossz esetben egy) hülye pöcsfej, aki egyáltalán nem felel meg, de mégis izzadni kezd a tenyerünk amikor felbukkan, 5 percenként nézzük meg, írt-e levelet, repülünk a randi gondolatára is, és elélvezünk egy pillantásától. Ismerős? :) Sokaknak biztosan. Az ész - szív - test szentháromságban sajna mindegyiknek vétójoga van, bár nem egyenlő súllyal...de ez másik posztot is megérne.

Még egy nem kis különbség, hogy a neten kisebb a merítés lehetősége. Míg az utcán folyamatosan cserélődnek az emberek, addig a neten ugyanazokba botlunk. És azt hisszük, csak azért mert sokadszorra botlottunk bele, már nem tartozik a közömbösbe. Pedig aki oda tartozik, az ott is marad...a szikra vagy pattan, vagy nem. Minden más csupán kompromisszum és erőlködés. Ami messze nem elegendő motiváció a kapcsolattartáshoz.

Mit tesz egy motiválatlan ember? Ez egyáltalán kérdés a mai felületes világban, amikor az olvasók döntő többsége az újságokban csak a képeket nézi meg, a címeket futja át, az emailjeinek az első 2 sorát olvassa el? Abban a korban élünk, amikor a bekéredzkedő információk mennyisége a legjobb esetben is többszöröse a befogadhatóknak, így a kényszereken túl (a főnök emailjét sajna muszáj elolvasni) a motiváció, érdeklődés lesz az, ami megszabja hogy melyik ingerület legyen az az egy a tízből, amit befogadunk.
 
És hogy hova akartam kilyukadni. :D

Lehet hogy furcsán hangzik, de *szerintem a ghosting a legjobb dolog, amivel kezelhetők az olyan szituációk, amik létrejötte már kezdettől természetellenes volt, nem is kellett volna hogy megtörténjenek, és a való világban nem is történtek volna meg.*

Azt tartja a közhely, hogy ez azért csúnya dolog, mert így az otthagyott félnek nincs módja arra, hogy levonja a tanulságokat, és fejlődjön. Ez az érv megállja a helyét a természetes környezetünkben kötött ismeretségre, ami épült valamire és fejlődött valami felé, oka és célja volt a történteknek. De a neten gyakran egészen más a helyzet, két idegen ember vaktalálatával, ami minimum az egyik részről már csak a nagy számok törvénye miatt is nagy eséllyel az érdektelen tömegbe mutat, és az előzmény sem volt valódi előzmény, pusztán tapogatózás a sötétben.

Mi van, ha egyszerűen nincs tanulság?! Fokozzuk és elemezzük azt, aminek megtörténnie sem kellett volna? :) Keressünk (vagy rosszabb esetben gyártsunk) hibákat ott, ahol nincsenek, vagy olyan inkompatibilitások vannak, amiken nem lehet változtatni?!

A netet telesíró, önmagukat sajnáló áldozatok vajon azt szeretnének hallani, hogy szimplán közömbösek a másik számára? Hogy szimplán nincs kedve írni/beszélni/elindulni? Hogy amiről azt gondolták hogy megismerkedés, az valójában egy kompromisszum, egy erőlködés volt? Hogy a cérnaszálat amibe kapaszkodnak, valójában a remény, a fantázia szőtte? 
Vagy az őszinteség harcosai azt szeretnének hallani, hogy nem tetszenek eléggé? Azt szeretnének hallani, bocsi, olyan csúnya vagy számomra hogy nem megy? Bocsi de szebbnek, jobbnak reméltelek? Vagy valami kegyes hazugságot szeretnének kapni a szemük közé, az helyes? 

Vajon a "szellem" egyáltalán tudna erkölcsileg helyesen cselekedni? Létezik egyáltalán helyes út? :napersze: 

Vajon milyen tanulságot lehet ilyesmiből levonni? Semmilyet. Mit tesz hozzá az emberhez? Semmit, sőt, elvesz. Miféle beszélgetés lenne egy ilyen? Semmilyen. Mindkét fél számára üres, tanulságtalan, kellemetlen, kínos. Kidobott idő, kidobott önbizalom, kidobott energia. Nincs semmi értelme, nincs tanulsága. Sőt, szerintem kimondottan árt tanulságot levonni, mert előítélet lesz belőle, az előítéletből pedig önbeteljesítő jóslat, ami ördögi kör. Néha szerintem igenis felesleges megbeszélni a miérteket, mert a megbeszélés egyben rögzülés, tanulás is. Ez esetben pedig pont arra nincs szükség! Egyetlen elcseszett randi, elcseszett beszélgetés, elcseszett levél pontosan eggyel több a kelleténél.

Az igazi ismerkedés, ahol a vektor mindkét irányban a vonzástartományba mutat (és a realitások talaján nyugszik), továbbra is mindenütt ugyanaz, legyen akár neten, akár személyesen, legyen akár barátság, akár szerelem. Ha valakit tényleg megérint a másik, akkor soha nem fog szellemmé válni, akkor sem, ha a neten ismerkedtek meg, és akkor sem, ha úgy érzi, a kapcsolat nem oda fejlődött, ahova fejlődnie kellett volna. Akkor jólesik időnként hallani a másikról, bárhogy is alakul. Mert fordítva is igaz, ha valaki nincs az érdektelen tömegben, akkor nem is fog oda kerülni soha, meg fogja találni a helyét. Talán nem pont ott, ahova vágyna, de ez már más kérdés.

Valóság természetesen csak egy van, de megközelítés sok. A korsó félig üres, vagy félig tele van? Veszteséget akar valaki érezni mert nem kap még többet, vagy nyereségnek tekinti amit kapott? :)

Szó-szó...én fordítva látom ezt: *nem szellemmé válik egy test, hanem néha egy időre testet ölt egy szellem.* De az igazi teste - és a helye - valahol máshol van...

!kep:https://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/BLOGIMG/a91f17420180506120052.png

54 hozzászólás |

Hozzászólások

lelekbuvar
#54 (2018-05-17 21:15:46) |
#esther: 
Ez már személyiség kérdése. Valószínűleg te harcosabb típus vagy...  ;) 
esther
#53 (2018-05-14 16:50:20) |
#amerikai-pite: 
Hát onnan, hogy inte*l*igens- igen, így, egy "l"-lel. :D 
A másik kérdésedre lentebb a válasz. ;) 
esther
#52 (2018-05-14 16:47:01) |
#lelekbuvar: 

Őszintén szólva, először azt akartam írni, hogy " ne küldjél sablonlevelet, stb, stb" de aztán arra gondoltam, ha ő bunkó volt, én miért legyek az? Lehetséges, hogy ez a legjobb formája ( amit a levélben prezentál) én meg egyből leszóljam? Nincs okom erre.Így írtam a sablont én is neki.Nem őszinte,-ahogyan ő sem-viszont nem is bántó.
De amikor a trágárságokra válaszoltam, akkor már egyfajta "felül tudok emelkedni mások bunkóságán" érzés motivált. És azt hiszem ez rosszabb az olyan embernek, aki válaszként azt várja el, amit ő ad. Tehát juszt se nem tiltom le, és juszt se nem parasztkodom, ellentétben vele,hanem mosolyogva, kedves szavakkal döngölöm a sárba.Mert véleményem szerint az sem jó, ha mindent lenyel az ember fia/lánya.

Most is emeled kalapod?? :vigyor: 
keresek-kutatok
#51 (2018-05-14 01:45:29) |
#pandora: *29* 
Nekem se kell könnyes búcsú, csak nyögjön legalább valamit....ha már férfi.  :cigi: 
De értem mit írsz, engem mégis zavar kicsit.
pandora
#50 (2018-05-11 19:44:49) |
#ihkatus: 
Hát talán azért nem mindegy mire gondol az ember (ezért is írtam le az elején hogy miről elmélkedek pontosan), mert amit írsz, hogy valaki mondjuk egy együttlakásból szó nélkül összecsomagol és lelép aztán köddé válik, azt én is szemétségnek tartom.

De szerintem a szó nélkül lelépés gyakoribb az ismerkedés során, mint szorosabb kapcsolatban. Egy normális kapcsolat esetén már lényegtelenné is válik a virtualitás, én meg a ghosting jelenséget inkább a virtualitással érzem összefüggeni.

Persze mindennek több változata lehet, pont ahogy írod.
ihkatus
#49 (2018-05-11 19:38:51) |
Sz nélkül összecsomagolni és lelépni,de végül is mindegy,szerintem ezen nem kell vitáznunk:D.
pandora
#48 (2018-05-11 19:34:34) |
#ihkatus: 
Lakcímet, munkahelyet, telefonszámot változtat valaki? Azért az nem olyan könnyen kivitelezhető.
Én csak olyan sztorikat ismerek, ahol valamilyen közösségi felületen volt a kapcsolattartás, és személyesen csak harmadik helyeken randiztak. Én azt nem nevezem normális kapcsolatnak.
ihkatus
#47 (2018-05-11 19:29:17) |
Ezt a valódi kapcsolatra irják,legjobb tudomásom szerint és sajna nagyon sok példa van az eltűnésre.
pandora
#46 (2018-05-11 19:05:50) |
#ihkatus: 
Sokan sokféleképpen értelmezik azt a szót hogy "kapcsolat". Én azt, amikor a felek csak a virtualitás útján tudják egymást elérni, én nem is nevezem kapcsolatnak. 

De jellemzően pedig csak az ilyen szituációkban működik a ghosting, nem is tud megtörténni valódi kapcsolatban, hiszen egy valódi kapcsolatban a felek ismerik egymás lakcímét, munkahelyét, barátait. Nem is tudnának egyszerűen felszívódni. :napersze: 
ihkatus
#45 (2018-05-10 06:37:04) |
A ghosting az egy meglevő kapcsolatot jelent amiből az egyik fél szó nélkül kiszáll.Az 1-2 levél meg pár óra csevegés nem nevezhető kapcsolatnak.
amerikai-pite
#44 (2018-05-09 23:56:21) |
#esther: onnan nem értem, hogy hogyan tud egy fasz levelet írni? s te miért válaszolsz rá? :D :D
lelekbuvar
#43 (2018-05-09 22:31:29) |
#pandora: 

Ez úgy tökéletes, ahogy van:
"többségben azokat vonzza a virtualitás, akik nem "nőttek fel" a való világban a felelősségvállalással, kölcsönösséggel, és legfőképpen empátiával együtt járó emberi kapcsolatokhoz, és eleve irreális dolgokat szeretnének elérni, kapni.

De az életet nem lehet meghekkelni."

Mostantól ez lett a Nr. 1. idézetem tőled. Kalapemelés, meghajlás.  :) 
Aki ilyet tud írni, annak a ghostingot is meg lehet bocsátani minden helyzetben.  ;) 
pandora
#42 (2018-05-09 22:16:50) |
#lelekbuvar: 
"Kisnagyfiúkról". Igen, pontosan. :)
Sajnos még korral sem függ össze. Van aki 25 éves korában is felnőttként viselkedik, és van aki 50 évesen sem.

Márpedig tőlem felnőtt viselkedést eleve az várjon el, aki maga is felnőttként képes viselkedni. Sajnos a virtuális világban picit borulnak az arányok, mert - 
bár felnőtt normális érzelmi intelligenciájú emberek is vannak -, többségben azokat vonzza a virtualitás, akik nem "nőttek fel" a való világban a felelősségvállalással, kölcsönösséggel, és legfőképpen empátiával együtt járó emberi kapcsolatokhoz, és eleve irreális dolgokat szeretnének elérni, kapni.

De az életet nem lehet meghekkelni.


lelekbuvar
#41 (2018-05-09 21:58:57) |
#esther: 
Le a kalappal, hogy egyáltalán válaszoltál neki.

Elég naiv voltam, azt hiszem. Ilyen esetekben tényleg a ghosting a megoldás, meg egy tiltás persze, nincs más lehetőség. A netes ismerkedésnél mindenképp.
lelekbuvar
#40 (2018-05-09 21:50:49) |
#pandora: 

Kezdem megérteni a ghostingot... Ha hülyékről van szó, pontosabban kisnagyfiúkról, akkor nincs is más megoldás.
Ezennel feladom az álláspontom.  :) 
Vagy inkább kiegészíteném, hogy igazam van, de csak ha felnőttekről van szó...
pandora
#39 (2018-05-09 18:40:07) |
#esther: 
Igen, ez 80%-ban így van. Mint a hisztis gyerek akinek elvették a játékát. :(

És ugyanez a magatartás később is, ha nem az elképzelései szerint alakulnak a dolgok. Egyből csúnya leszel, öreg, és minden rossz ami még eszébe jut. :vigyor: 

Még egy érv amellett hogy az ember inkább köddé váljon mint beleálljon ilyesmibe. :napersze: 
esther
#38 (2018-05-09 17:17:45) |
#lelekbuvar: 

Bocs, hogy belekotyogok, de...
És ezt azért mesélem el, mert jellemző.Pont tegnap is megesett. :/ 

Kapok egy levelet ( sablon persze-üvölt róla, hogy az, semmi egyedi nincs benne, ami rám vonatkozna, de tök mindegy).
Írtam rá én is egy sablont, hogy "köszi, de jelenleg nem vagyok aktív kereső módban ..meg sok sikert neked is..blabla..."
( a kémiáról nem tudtam volna nyilatkozni, mert csak farokfotó volt a lapján)

2 perc elteltével kaptam két!! levelet, az egyikben némi trágárság, a másikban durva trágárság,abban már öreg is lettem :vigyor: ...ahogy a szokásos sértett egojú, "kisgyerekfelnőttek" viselkednek. És ez-megkockáztatom- 80 %-ban így van itt.
A jelenlévők mindig kivételek! :)  Tehát most nem rólad írtam, hanem általánosságban a reakciókról.

( Azért szépen megírtam neki, hogy nem sértődöm meg, ha elkerül, és hogy ezzel a stílussal továbbra is sikertelen lesz, és még jobban frusztrált. Hátha tanult belőle :vigyor:  )
pandora
#37 (2018-05-09 14:37:29) |
#lelekbuvar: 
Egyrészt azt, hogy nem rólam van szó hanem egy jelenségről, aminek próbálom a valódi okait megfejteni úgy, hogy lehámozom róla az álszenteskedést és belemagyarázást :) másrészt pedig nem csak a találkozások utáni eltűnésről van szó, hanem a beszélgetések alatti eltűnésekről is.

De most kedvet csináltál egy kísérlethez. :) Személy szerint mostantól teszek egy próbát, és ha ingerenciát éreznék az eltűnésre ;) akkor helyette majd küldeni fogok egy "nincs meg a kémia, ne erőltessük" üzenetet, és feljegyzem a reakciókat. :vigyor: Utána visszatérek a témára. :P 
lelekbuvar
#36 (2018-05-09 14:27:54) |
#pandora: 
"Ha tényleg jó lett volna, akkor nincs ghosting."
De ha nem volt jó mégsem, és olyan az úriember, aki kiállta nálad a próbákat, hogy találkozhasson veled  :) , akkor csak kell azon a szinten legyen IQ-EQ szempontból, hogy egy egyszerű "nincs meg a kémia, ne erőltessük" üzenettel elfogadja a helyzetet. Vagy mit nem látok jól?  :) 
pandora
#35 (2018-05-09 12:57:52) |
#lelekbuvar: 

"már találkoztatok is, jó is volt"

Ha tényleg jó lett volna, akkor nincs ghosting. :vigyor: 

Itt jön be a képbe, hogy ki mit érez úgy hogy "jó volt". :) A férfiak sokkal inkább úgy gondolkodnak, hogy "jó lesz valamire" (ha valami minimál szintet megütött a randipartner, akkor pár alkalomra többnyire), így nekik alapvetően több a "jó". Míg a nők, ha nem éreznek valami pluszt, akkor érdektelenné válnak.

A közös pont, hogy valódi érdeklődés, aminek tartalma is van, elég ritkán van a netes ismerkedésben. :( Valódi tartalom nélkül meg könnyen kialakul az az érzés, hogy mintha meg sem történt volna. :D
lelekbuvar
#34 (2018-05-09 10:14:59) |
#pandora: A ghostingot én úgy értem, hogy már találkoztatok is, jó is volt, az ismerkedés folytatásáról is szó van, de mégis eltűnik szó nélkül az egyik fél. Olyankor igenis illik jelezni. Ha csak netes vagy telefonos volt az ismerkedés még, akkor az nem ghosting, vagy max. ghosting light.  :) Azt én is el tudom fogadni. Többé-kevésbé...  :) 
pandora
#33 (2018-05-08 15:21:39) |
#esther: 
Huhhh...az egyik legteljesebb reakció lett. :)
Pontosan összefoglaltad mindazt, ami az írásomból kimaradt, és én is így gondolom, így tapasztaltam.

"csakis olyannal érdemes randizni, akiben látunk spirituszt, aki beindít bizonyos energiákat, a többi felejtős..Sajna, de ez van."

Ez így van. Ha felidézem a randikat, akkor nem tudok olyat, akinél a találkozás előttihez képest megváltozott volna a benyomásom. Ahol csak erőlködés volt, az személyesen sem indított be, aki szimpi volt, az személyesen is az volt. És aki szexuálisan vonzott, az már a csetelések alatt is kimondottan vonzott szexuálisan. Vagyis a személyes találkozás nem mutat új irányba az előzményekhez képest, merni kell hinni a megérzéseinknek, és nem remélni vagy beleképzelni sem jobbat, sem rosszabbat. Vagyis nálam itt kérdőjeleződik meg a "személyes találkozásban hiszek" című közhely. Annak csak olyan előzmények után van értelme, amik szinte garantálják is a sikerességét.

Sajna, tényleg ez van.
pandora
#32 (2018-05-08 15:12:33) |
#lelekbuvar: 
És még egy gondolat, ami az időrablásról eszembe jutott.
Megint IRL sémákat akarunk kettős mércével a netre alkalmazni. 

Szerintem ugyanis a neten senki nem várakozik petrezselymet morzsolgatva, teljes önmegtartóztatásban a másik válaszára amikor elindul egy ismerkedés, hanem (és főleg a férfiak!) párhuzamosan sütögeti a többi pecsenyéjét...szóval ez az időrablás dolog már ott is sántít. :napersze: Nem a sarkon álldogál senki az esőben. ;) 
pandora
#31 (2018-05-08 15:10:03) |
#amerikai-pite: 
Pontosan így van, már megint. :)
A "szerintem nem illünk össze" című kegyes hazugságra nálam még 80%-nál is több esetben nem a csendes tudomásulvétel a válasz, hanem:
1. győzködés
2. kérdezősködés
3. hivatkozás arra hogy de eddig miért
4. pocskondiázás

És ha azt az elvet szeretnénk követni, hogy ne raboljuk egymás idejét, mint egy hozzászólásban (nagyon helyesen) volt, akkor most ki is rabolja kiét? :)
pandora
#30 (2018-05-08 15:04:31) |
#lelekbuvar: 
Érdekes, hogy a hazugságot milyen sokan tartják vállalhatónak. :)

Szerintem pont arról van szó, hogy a leginkább időhatékony módszer a ghosting.

És mielőtt válaszképpen közhelyeket ontanánk. Maximálisan egyetértek azokkal, akik szerint szó nélkül eltűnni erkölcstelen dolog. Csak azzal egészíteném ki, hogy *IRL* - ahogy amerikaipite írta. (In Real Life) 

Egy *életszerű* ismerkedésből szó nélkül kilépni bunkóság, ezt senki nem vitatja. De *a netes keresésben borzasztóan gyakori az életszerűtlen ismerkedés*. Aki mellett a valóságban elmennénk, vagy ő mellettünk. Ettől kezdve pedig szerintem megváltozik az inercia, nem ugyanazok a szabályok érvényesek.
pandora
#29 (2018-05-08 14:56:15) |
#keresek-kutatok: 
Igen, az már az "ennyi dolgunk volt egymással" kategória. Nekem is voltak ilyenek, és álltam mindkét oldalon.
Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ez sem az a kategória, amit jó dolog agyonbeszélni, és tanulságokat levonni, mert valószínűleg nincs miről beszélni, és nincsenek tanulságok. 
De több találkozás után már azért szerintem is illene egy elköszönés, a személyes ismeretség miatt. De én nem akadok fenn rajta ha nincs.

amerikai-pite
#28 (2018-05-08 14:21:05) |
#lelekbuvar: én azt szoktam mondani: "szerintem nem illünk össze", és ezt úgy értem, sztem semmi okunk szexelni egymással, és erre 80%-ban meggyőzési kísérletek a válasz, 20% megköszöni, és fogja a kalapját, ugyanakkor esetemben jellemzően épp azokkal nincs szexuális összhang, akikkel leginkább vonzzuk egymást, de ez bizonnyal személyes pech  :sir: 
lelekbuvar
#27 (2018-05-08 11:01:54) |
Szó nélkül eltűnni igenis csúnya dolog. Tisztelni kellene annyira legalább a másikat, hogy feleslegesen ne várja a válaszunkat / találkozást. Ha nem tudja feldolgozni, vagy nem jól, az az ő gondja. Egy életünk van elvileg és mégis az emberek úgy érzik, hogy ráérünk egymás idejével szórakozni. Tudom, hogy ez durva megfogalmazás, de valójában erről van szó.
Persze, értem én, hogy a net és telefon könnyedsége az eltűnéshez szinte hívogatónak tűnik, de akkor se kellene... Ez olyan gyerekesen elsunnyogjuk dolog. Nem egymást keressük, kész, pont, lehet és kell továbbmenni.
Ez nem személyes akart lenni, még csak nem is személyes sértettségem miatt gondolom így, mert pl. velem megtették volna (nem tették). Egyszerűen ne raboljuk egymás idejét se kapcsolat előtt, se egy halott kapcsolattal...
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy vannak olyanok, akikkel szemben az őszinteség csak újabb felesleges köröket eredményezne, ott igenis élni kell a kegyes hazugsággal.
esther
#26 (2018-05-08 07:02:48) |
Huhh, ez az egyik legjobb írásod lett, a sok-sok jó közül. ;) 

Ilyen összeszedetten még sosem gondoltam bele ebbe a jelenségbe, amivel természetesen én is találkoztam, még ha nem is sokszor.

Gondolkodtam, mi lehet az oka, ha valaki –bár itt aktív marad, - többet nem jelentkezik. Szexmentes randikról beszélek, sőt még találkozás előttiekről.
Magamban mindig az ijedtségre vezettem vissza. Hogy az illető megijedt az általa vélt( közel sem biztos, hogy valós! :D ) elvárásaimtól-holott, egy egészséges egoval rendelkező férfiembernek már illene tudnia, hogy ha egy nőnemű találkozni szeretne vele, akkor abban a nőneműben már elindult a vezérhangya, és okkal szeretne randizni ( még ha nem is hátsó szándékkal!). :vigyor: 
Szóval, van az ijedtség, önbizalom híján. 

Aztán van a szórakozás, a „hű, nem gondoltam volna, hogy ide eljutok” vagy az ..”ááá, én nem csalom meg a párom, de azért jó itt lebzselni és eljátszani a gondolattal, mi lenne ha…” típus. :P 

És én azt gondolom, szex kapcsolat utáni ghosting tipikusan a” nem jött be vele a szex „ és a „megvolt, meguntam , jöhet a következő„kategóriába esőkre jellemző.
Bár ettől még én is sunyiságnak tartom (mint ikhatus) a szó nélküli lelépést.

És még azt is gondolom, hogy bár az őszinteség híve vagyok, ha valakiknek nincs dolguk az életben egymással, (ahogyan itt nagyon találóan írtátok) azoknak sokkal humánusabb a kegyes hazugság. :napersze:  Természetesen egymással szemben! Igen, még akkor is, ha mindkét fél tudja, hogy kamu az indok.

Mindenki el tudja képzelni, mekkora sokk lehet a másiknak azt a szemébe mondani, hogy  pl szexuálisan nem jössz be, egy fikarcnyit sem mozgatsz meg, életben taszító vagy, hozzád sem tudnék érni…holott a „jelenlegi életemben nem tudok most veled ismerkedni” és hasonló szövegek valójában mind ezt jelentik.
Borzasztóan pocsék lenne ezt hallani, és sosem sértenék én sem meg senkit. Mert minek tenném? Talán a következő sikeres randi esélyét rontanánk el, másvalakivel.Nekem, neki nem jött/ünk be, másnak meg igen.
Ezért kell tudni értelmezni a jeleket, felnőtt emberek módjára, mint pl, ha valaki csak halogatja, vagy erőltetni a találkozást, abból valószínűleg semmi nem lesz. 
És ha most belegondolok, hogy kikkel volt kapcsolatom, rájuk azt mondanám, a tömegből is kiszúrtam volna őket, és biztosan észre is vették volna a vonzalmamat. De hát ez a legritkább eset, tudjuk jól. :) 

Oda akartam ezzel kilyukadni, hogy csakis olyannal érdemes randizni, akiben látunk spirituszt, aki beindít bizonyos energiákat, a többi felejtős..Sajna, de ez van. :/ 
keresek-kutatok
#25 (2018-05-08 03:36:17) |
Engem akkor zavar a szellemmé válás, amikor már lement a harmadik, negyedik, akárhányadik randi. Amikor tényleg működött minden, az első után se lettünk rosszul egymástól, mivel lett többedik is. Az már nem a "semmi dolguk egymással" kategória.
Ezt nem tudom megérteni....
pandora
#24 (2018-05-07 18:17:35) |
#amerikai-pite: 
Ismét egy tömör de duplalájkos hozzászólás. :)
Ez nagyon igaz: "olyanok találkoznak, akiknek semmi dolguk egymással"

Végre valaki értette amit írtam! :)
Pontosan így van, sajnos úgy 90%-ban. :( Ezért is nincs mit sajnálni az eltűnőkön, valószínűleg éppen abban lettek volna.

amerikai-pite
#23 (2018-05-06 23:21:13) |
az 1. tali előtti ghostinggal sztem sem kell foglalkozni, valószínűleg a másik félnek van vmi gondja, ami engem a leginkább megmozgatott az írásodban, az a létre se jött volna a helyzet IRL, ezt tartom a netes ismerkedés legnagyobb buktatójának, olyanok találkoznak, akiknek semmi dolguk egymással valóban, ennél csak jobban tölthették volna az idejüket, mivel én is sok éve regeltem először, elmondhatom, hogy emiatt már csak igen ritkán találkozom
doktorur
#22 (2018-05-06 20:36:01) |
#pandora: Azoktól a módszerektől elfárad és elalszik  :D  :D  :D 
pandora
#21 (2018-05-06 20:34:40) |
#doktorur: 
Ejjjj, hát te csak így tudod egy nőnél kieszközölni hogy ne aludjon?  :napersze:  :o  :vigyor: 
Léteznek rá sokkal kifinomultabb módszerek is. ;)
doktorur
#20 (2018-05-06 20:32:31) |
#pandora: Ennek örülök. Lófej rendel az ágyadba :D
pandora
#19 (2018-05-06 20:30:28) |
#doktorur: 
Egész nap azon őrlődtem és tépkedtem a virágszirmokat hogy vajon tetszem-e neked eléggé. Most végre legalább nyugodtan alhatok. :D :vigyor:  :P 
doktorur
#18 (2018-05-06 19:48:25) |
#pandora: Legalább annyira, mint te  :D  :D  :D 
pandora
#17 (2018-05-06 19:00:22) |
#stormborn: 
Ne reménykedj hogy én eltűnök. :D  :vigyor:  :P 
stormborn
#16 (2018-05-06 18:59:11) |
#pandora: Elképzelhető és nagyon sajnálom, de ennyi hibahatár van a dologban. Engem sem az zavarna, ha 10%-ban nem kapnék válaszokat, az zavar, hogy 95%-ban nem kapok.

Várok még, hátha leesik...
pandora
#15 (2018-05-06 18:55:18) |
#stormborn: 
Nahát-nahát! :D :D :D
Nálad sem 100%! És mi van ha pont azon sírja valaki tele a párnáját hogy nem válaszoltál neki?! ;) :vigyor: 
stormborn
#14 (2018-05-06 18:53:42) |
#pandora: Értem, csak továbbra is az zavar, hogy teljesen normálisnak tűnő emberek viselkednek így, akiktől nem ezt várná az ember, függetlenül attól, hogy lesz-e találkozó vagy bármi más a beszélgetésből.

Nálam ez alapvető norma, ahogy az is, hogy válaszolok a leveleim 90%-ra (természetesen 100 kéne legyen, csak néha a tököm tele van mindennel).
pandora
#13 (2018-05-06 18:48:22) |
#stormborn: 
Na pont neked kellene a nagy számok törvényét elmagyarázni? :D :vigyor: 
Szóval azért a 10/10 mert a 10 kevés ahhoz, hogy ne a legmagasabb valószínűséggel minimum egyikőtöknek az érdektelen halmazból legyen a másik.
pandora
#12 (2018-05-06 18:45:35) |
#borzaslany: 
Igen, ilyenek nekem is vannak, akikkel évek óta lebeg a találkozó. :) Némelyiket én lebegtetem, némelyiket a másik fél. :vigyor: 

Azt hiszem, ha valami nem jön létre, nem érdemes rajta bánkódni, mert ilyen-olyan okból (és pont ezen az okon nem érdemes agyalni) valószínűleg egy rosszul sikerült randi lenne. :(
stormborn
#11 (2018-05-06 18:41:05) |
#pandora: Igen, de ha 10-ből 10 eset így végződik, akkor önkéntelenül is elgondolkodik az ember, hogy lehet elijesztettem, kevésbé "rámenősnek" kellene lenni, stb. Nehéz elkülöníteni ezt. 
pandora
#10 (2018-05-06 18:36:02) |
#stormborn: 
"Én hibáztam, nekem kéne legközelebb másképp csinálnom vmit és társai."

Épp erről szól a poszt. Hogy nem, szerintem nem hibáztál, nincs tanulság.

Senki sem hibázott. Ami történt, az úgy egészében valójában nem történt volna meg. Mert irreális, vagy mert (pont ahogy írod) egy karaktert képzeltek beléd nem észlelték az embert, vagy bármi egyéb okból, de az úgy globálisan nem volt reális. 

borzaslany
#9 (2018-05-06 18:30:36) |
#pandora: Tudod amikor naponta 3-4 képet küld magáról amint épp puszit küld, vagy mosolyog és izzok a levegő, ugyan arra vágyunk akkor nem értem a szó nélküli eltűnést. Mert csak tőlem tűnt el. Másik mailről írtam neki, és fogalma sem volt ki ír neki és azonnal reagált rá. A vége ugyan az lett, h nagy megbánás és fogadkozás és ismét eltűnt. Most elengedtem, nem írok rá se így se úgy. Biztos itt van más néven de nálam leírta magát. 

De van még egy kedves pasim, akivel 3 év alatt egyszer találkoztunk egy beszélgetés erejéig és azóta is mindig közbe jön pont akkor valami amikor velem kellene talizni :) 
stormborn
#8 (2018-05-06 18:29:52) |
#pandora: Nem ilyen helyzetre gondoltam. Én nagyon sokszor tapasztaltam, hogy az illető törölte magát és teljesen felszívódott. Persze ettől még lehet, hogy visszatért más névvel, de azt én nem ismerem fel. Szóval nem jegyes hazugságot várok el, a példa arra szólt, hogy bármi is az ok, meg lehet írni. Szerintem sokkal jobb a biztos rossz, mint a bizonytalanság, hogy vajon miért lépett le a másik. Én hibáztam, nekem kéne legközelebb másképp csinálnom vmit és társai.

Tudom, hogy nem teljesen ide tartozik, de amia legjobban kiborít az a passzív-agresszív stílusú "nem egymást keressük". Én nyilván azért írtam, mert úgy éreztem, hogy téged kereslek, ha te nem, akkor nyugodtan megmondhatod, beleértve az okát is, és nem kell ez a nagyon megalázó és sértő szöveg.
ihkatus
#7 (2018-05-06 18:29:21) |
A ghostingra nem lehet mentség,lehet belemagyarázni bármit,de sunyi dolog.
pandora
#6 (2018-05-06 18:23:41) |
#borzaslany: 
Egy hasonló szitum nekem is volt. Rövid levélkék, sok levélváltás, hasonló érdeklődési kör, korban és külsőre összeillés, viszonylag rámenős szöveg, nagy találkozni akarás. Telefonszámcsere, pár szó beszélgetés, nyomulás hogy találkozzunk (annak ellenére, hogy én ezt soha nem szoktam erőltetni).

A randi napján egy fura sms. Idézem, mert minden xart elteszek. :)
"Szia, ne haragudj kérlek, de lemondom a mai randit. Az ember egy ideig bízik és azt gondolja, hogy működne egy ilyen kapcsolat, de ismerem már magam annyira, hogy tudom hogy nem. Nem rabolom feleslegesen az idődet. Jobb ezt az elején belátni. Kérlek ne haragudj."

Nagyon szép, de amiért sántít:
1. mennyivel volt több infója rólam amikor lemondta, mint amikor megbeszélte (sőt, erőltette)?
2. ha amit írt igaz, akkor mi az oka hogy továbbra is ugyanazzal az adatlappal, napi szinten lóg itt? :)

Persze lehet elméleteket gyártani (elment a bátorsága, csak eljátssza itt a partnerkeresőt míg otthon sírnak az ötösikrek, 20 vagy 90 éves, ésatöbbi), a továbbiakon ez semmit nem változtat. :) A valóság, hogy belelavírozta magát egy olyan szituációba, amiről úgy érezte hogy nem tudja kezelni. Lehetne érte hibáztatni, én mégsem hibáztatom. Legfeljebb a béna sms-ért. Még az is felesleges volt. Jobb lett volna ha szimplán köddé válik.

pandora
#5 (2018-05-06 18:06:01) |
#stormborn: 
Igen. Hazudnék ha azt mondanám nem szomorú dolog elveszíteni valakit, akivel úgy érezte az ember, elkezdődött valami jó. Csakhogy az ő részéről nem kezdődött el semmi. :(

Amit írsz erkölcsileg elfogadható ghost-szövegnek, ez elég jól hangzik: "ne haragudj, most úgy alakult az életem, hogy mégsem fér bele az ismerkedés" - csak éppen hazugság. Olyan hazugság, ami elég nyilvánvaló, hiszen ha ez után a válasz után a másik szemlátomást ugyanúgy keres, az látszik. Szerintem belehazudni valakinek az arcába sokkal megalázóbb és fájdalmasabb, mint eltűnni.

Lehet hogy udvarias dolog kegyesen hazudni, de ha nem muszáj, nem szeretek élni ezzel az eszközzel. Ráadásul utána jönnek a felesleges miértek, és előbb-utóbb vagy vita, sértődés, vagy egy újabb hazugság a vége. 

Szerintem amikor abszolút az a benyomásod a másikról, hogy egy normális értékrenddel rendelkező korrekt ember, akkor valóban az is. Csak talán az a szituáció, az a beszélgetés a normális környezetében soha meg sem történt volna vele.
borzaslany
#4 (2018-05-06 18:03:17) |
Az elmúlt egy hónapban háromszor is úgy jártam,hogy tök jól elbeszélgettünk, megnéztük egymást és megbeszéltük másnap összefutunk. Másnapra viszont csak a hűlt helyét találtam itt. Volt valaki akivel közel 200 rövid levélkét váltottam és mondta megtalálta bennem azt akire mindig is vágyott és Ő törli innen magát, úgy is mailben beszélünk. Aztán a megbeszélt találkozó előtt már nem reagált semmire és bizony a találkozó sem jött össze. Azóta sem reagált a levelemre.  Biztos jó a másikat hülyére venni....de van értelme? Nem hiszem.
pandora
#3 (2018-05-06 17:38:22) |
#doktorur: 
Gondoltam hogy neked tetszeni fog. :D
stormborn
#2 (2018-05-06 16:12:42) |
Az a legszomorúbb, amikor valaki minden konfliktus nélkül pár kellemes hangvételű beszélgetés után etűnik. 
Amikor abszolút az a benyomásod a másikról, hogy egy normális értékrenddel rendelkező korrekt ember, és mégsem képes jelezni, hogy mondjuk ne haragudj, most úgy alakult az életem, hogy mégsem fér bele az ismerkedés.

Velem is elő szokott fordulni, hogy napokig nem válaszolok valakinek, mert épp nem az van nálam fókuszban, de ha ilyenkor rám ír az illető, hogy mi lett velem, számítson-e még válaszra, akkor mindig szoktam reagálni. Fordított esetben én 10-ből egyszer sem kapok választ.

A legnagyobb baj, hogy ez a hozzáállás pontosan ugyanilyen hozzáállást szül. Volt egyszer, hogy valaki konkrétan leírta nekem, hogy értsem meg, hogy ez online ismerkedés, így ő nem is gondolt arra, hogy engem rosszul érinthet, ha felszívódik, mert számára én nem vagy valós ember voltam, csak egy virtuális karakter.
doktorur
#1 (2018-05-06 16:04:05) |
Fantasztikus.












A felhasználói élmény biztosításához Eropolis cookie-kat használ. Tudj meg többet.     Rendben, elfogadom.